2012. november 4., vasárnap

Omanban jártunk

Oman nagyon hasonló Bahrainhez az arab kultúra okán, ám mégis annyi behatás ért minket, hogy már a repülőútról az apartmanba érve tollat ragadtam.
Oman hatalmas ország. Bahrainhez képest meg pláne, hisz ez utóbbi egy Balaton méretű sziget, nagyjából egy milliónyi lakossal. Oman viszont akkora, hogy pusztán a tengerpartja több, mint 3000 km-en húzódik.
Az érdekes tény viszont, hogy a lasokssága nem haladja meg a 3 milliót.
Ennek feltehetően a lakhatatlan területek az oka.


A fővárosa, Muscat felé vezetett első utunk, s a tengerparttól elválasztó autópálya másik oldalán hatalmas fekete hegyek magasodtak amolyan Mordor szerűen (a megértéshez a Gyűrűk Ura rajongók előnyben).



A hegyek látványa elképesztő. Szinte mindenfelé az határolja a látványt. Sötét színűek, és hirtelen magasodnak a semmiből.


Mivel a taxisofőr eltévedt, így a vártnál elsőre is többet láttunk. Az a rengeteg zöld azonnal levett a lábunkról. Ez az, ami nekünk elmondhatatlanul hiányzik. Pedig az omaniak az ország északi részét maguk telepítették be fákkal, így van remény, hogy Bahrainben is csak döntés kérdése.



A tengerpartot minden féle fajta ember élvezi, korra és rangra tekintet nélkül. Pezseg az élet itt (ez szintén  nem így van Bahrainben). A tehetősek korzóznak a legújabb autóikkal, a többiek pedig élvezik a vizet, ill. a vizet élvezők látványát.





Nincsenek megjegyzések: