Az arab világban jellemző a házvezetők tartása. Igazándiból a megnevezés nem fedi a valóságot, így a magyarok is csak az angol nevén, vagyis 'maid'-ként emlegetik, mert ez tűnik a legemberibbnek a többihez képest.
A mi kis lakásunkhoz is tartozik egy. Nazma a neve, Bangladesh-ből való asszony. Mint általában, ő is a házban lakik, s mindenben, de tényleg mindenben a család szolgálatára áll. Mos, takarít, főz, locsol, ilyesmi. Őt mi is és a háziúr is emberszámba vesszük, fizetést is kap, szóval neki jó dolga van, amolyan családtag.
Ez nincs mindenhol így.
Épp tegnap olvastam, hogy már tervben van az ilyen jellegű munkát végző bevándorlók szerződésének államilag történő átírása. Miszerint kapjanak fizetést havonta, és legyen egy nap szabadnapjuk hetente.
Igen, szóval ez eddig nem volt. A cikk továbbá azt is írta, hogy a 6-7 ezer bejelentett szolgálószemélyzetből tavaly másfél ezernyi menekült el a cudar körülmények miatt.
Én nehezen élem meg, hogy valaki naponta bejár a lakásba, és elpakol utánam. Tehát a kivasalt holmikat a szekrénybe teszi (honnan tudhatná, mit hol tartok??), a virágaimat meglocsolja (honnan tudja, én mikor locsolok??), az edényeket a csöpögtetőből elpakolja (de hova?), az elgórt ruháinkat vállfára teszi (mi tesz az ott hagyott bugyival, zoknival?).
Nagyon fura. Szeretjük őt, de ez őrült fura.
Aztán tegnap mikor hazatértünk láttam, hogy megint eltűntette a lakásból a felmosóvödrömet (szerintem nem akarja, hogy takarítsak, hiszen ez az ő reszortja) és kihajította a szelektívszemetet a többivel (ez előtt végképp érthetetlenül állnak az emberek...).
Szóval beszélni kell Nazmával. (illetve valakivel, aki beszél angolul)
A mi kis lakásunkhoz is tartozik egy. Nazma a neve, Bangladesh-ből való asszony. Mint általában, ő is a házban lakik, s mindenben, de tényleg mindenben a család szolgálatára áll. Mos, takarít, főz, locsol, ilyesmi. Őt mi is és a háziúr is emberszámba vesszük, fizetést is kap, szóval neki jó dolga van, amolyan családtag.
Ez nincs mindenhol így.
Épp tegnap olvastam, hogy már tervben van az ilyen jellegű munkát végző bevándorlók szerződésének államilag történő átírása. Miszerint kapjanak fizetést havonta, és legyen egy nap szabadnapjuk hetente.
Igen, szóval ez eddig nem volt. A cikk továbbá azt is írta, hogy a 6-7 ezer bejelentett szolgálószemélyzetből tavaly másfél ezernyi menekült el a cudar körülmények miatt.
Én nehezen élem meg, hogy valaki naponta bejár a lakásba, és elpakol utánam. Tehát a kivasalt holmikat a szekrénybe teszi (honnan tudhatná, mit hol tartok??), a virágaimat meglocsolja (honnan tudja, én mikor locsolok??), az edényeket a csöpögtetőből elpakolja (de hova?), az elgórt ruháinkat vállfára teszi (mi tesz az ott hagyott bugyival, zoknival?).
Nagyon fura. Szeretjük őt, de ez őrült fura.
Aztán tegnap mikor hazatértünk láttam, hogy megint eltűntette a lakásból a felmosóvödrömet (szerintem nem akarja, hogy takarítsak, hiszen ez az ő reszortja) és kihajította a szelektívszemetet a többivel (ez előtt végképp érthetetlenül állnak az emberek...).
Szóval beszélni kell Nazmával. (illetve valakivel, aki beszél angolul)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése