Visszatértünk Bahreinbe, s a tanítás és minden egyéb visszatért a régi kerékvágásba.
Azt nem írhatom, hogy a normális állapotba, mert valahogy még mindig az az érzésem, hogy itt semmi sem normális.
Vegyük az időjárást (úgy tűnik, ez hálás téma minden országban).
Most épp 13 fok van, s nappal felmegy 18-20 fokra is. Nem hangzik rosszul, nem? Igenám, de a szél úgy fúj, mintha feladata lenne, hogy szaggasson.
A lakásokban, házakban, tantermekben nincs fűtési opció, így sokat fázunk.
4-5 óra tanítás (egy helyben ülés) után órákba telik, míg felmelegedünk otthon sok pokróc, meg meleg étel után.
Amit ilyenkor annak idején bevetettünk az a forró fürdő, de kádunk nincsen ugyebár...
Persze azért nem olyan vacak a dolog.
A mai napig megdobog a szívem, mikor tanítás közben valaki kopog az ajtón, elnézést kérve bekukkant, s egy kotta felől érdeklődik.
Szabi az.
Ilyenkor csak nézek rá nagy szemekkel, mosolygok.
És azt gondolom, minden rendben van.
Azt nem írhatom, hogy a normális állapotba, mert valahogy még mindig az az érzésem, hogy itt semmi sem normális.
Vegyük az időjárást (úgy tűnik, ez hálás téma minden országban).
Most épp 13 fok van, s nappal felmegy 18-20 fokra is. Nem hangzik rosszul, nem? Igenám, de a szél úgy fúj, mintha feladata lenne, hogy szaggasson.
A lakásokban, házakban, tantermekben nincs fűtési opció, így sokat fázunk.
4-5 óra tanítás (egy helyben ülés) után órákba telik, míg felmelegedünk otthon sok pokróc, meg meleg étel után.
Amit ilyenkor annak idején bevetettünk az a forró fürdő, de kádunk nincsen ugyebár...
Persze azért nem olyan vacak a dolog.
A mai napig megdobog a szívem, mikor tanítás közben valaki kopog az ajtón, elnézést kérve bekukkant, s egy kotta felől érdeklődik.
Szabi az.
Ilyenkor csak nézek rá nagy szemekkel, mosolygok.
És azt gondolom, minden rendben van.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése