2012. szeptember 25., kedd

Oh, man!

Szóval, az angol tanítási rendszer olyan, hogy egy tanév négy negyedévből - ősi magyar szóval mondva 'szemeszterből' - áll. Ezek kábé 10-12 hetes időszakok. Nagyjából a felénél mindegyik szemeszter tart egy pár napos, egy hetes tanszünetet. Pont egy ilyen szünet volt februárban, amikor Babus meglátogatott engem itt. Sajnos néha ekkor is eolgozom, mert vannak szünidei extra zenei foglalkozások, de jövő hónap végén, 25-2-áig szünet-szünet lesz.
Babussal már régóta terveztük, hogy ha itt leszünk Bahreinben, ráadásul jó előre beütemezett ilyen fajta "miniszabadságaink" lesznek, remekül lehetne errefelé körülnézni. Szóba került India, Kína, meg egyéb ázsiai országok. De egy magazinban olvastunk olyan helyekről, amik alig egy-két óra repülőúton belül vannak, és csodálatosak. Aztán beszéltünk is emberekkel, kik hol jártak, és úgy tűnt, egy bizonyos Omán nevű ország igencsak jó választás lenne egy hetes "nyaralásnak".
Meg is tettük a lépéseket: információgyűjtés, képek böngészése, álmodozás ( ha hiszitek, ha nem, ez a legfontosabb lépés ), és soknapos húzódozás után tegnap elalvás előtt végül megvettük a repjegyet, és lefoglaltuk a szállást is.
Nagyszerű lesz, egy hotelban fogunk lakni, de mégsem. Egy egyszobás apartman, a hotel épületén kívül, saját mindennel, még konyhánk is lesz. Érdekes módon ez volt az olcsóbb választás is, gondolom mert a hotelszobák egytől-egyig magában a hotelban lehetnek. De tuti nem fog rosszul esni, hogy nekünk sétálni kell fél percet, hogy reggeli után "hazaérjünk".
Az országról elöljáróban csak annyit, amennyit egy új ismerősünk mondott Ománról, ahol egy ideig élt is.
Azt mondta, az a hely...
'A paradicsom'...

(Nem, nem a zöldség. Az a hely az almafával.)

Nincsenek megjegyzések: