Biztosan emlékeztek az új kedvenc helyünkre, egy parkra, amit csak úgy véletlenül, vezetgetés közben fedeztünk fel a múlt héten. Itt írtuk.
Van az itteni kórusban egy lány, Laura, aki Babusnak igen jó barátja is lehetne, de sajnos ahányszor beszélgetni kezdenek, valaki biztos "nem nézi jó szemmel", és undok módon ő is odamegy, és pont ugyanezzel a lánnyal akar beszélni. Szóval, nehéz kettesben maradni 70 ember között.
Akkor jött az ötlet, hogy találkozzunk ebben az új parkban, ott aztán lehet dumálni órákig, még frizbizni meg halakat etetni is. Meg is beszéltük, megyünk érte, és visszük majd mi.
Így is lett, jól haladt a beszélgetés, séta. Amikor is egyszer csak belebotlottunk egyik magyar barátunkba, aki az országba frissen érkezett feleségével sétált a parkban, ráadásul egy másik magyar párral beszéltek meg találkozót ugyanide. De ők egy picit később jöttek, szóval akkor, amikor mi már nagyban etettük a halakat valamivel, amit én csak cuccnak tudok hívni, ezzel a száraz pogácsából, kenyérből. pirospaprikából meg csicseriborsóból álló kotyvalékkal.
Így alakult, hogy végül heten mentünk kàvézni, és egy remekül alakult délután új emberekkel ismerketünk meg. Még Babus elasztikus gumifrizbijét is dobáltuk, a kis piknikező arabok nagy csodálkozására.
Még az amerikai Laura is élvezte a napot.
Most hétvégén csoportosan megyünk kosárlabdázni...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése