Ritkán rikkant

Vajon miért ébredek fel egyre és egyre korábban? Eddig a 6 volt a legáltalábnosabb, aztán 5.45, de ma például a napot is megelőztem az 5 órai felkeléssel.
Ezért van, hogy mire munkába jutok (délután 2.30) addigra totál fáradt vagyok.

Oh, a címet bepötyögve hasított belém az emlék, hogy a madarak elképesztő hangosak voltak, mikor megébredtem. Pedig még teljes volt a sötétség odakinn.
Lehet, hogy ugyanazon okból ébredtünk? hm.

Meghódítjuk a vidéket!

Mostantól angol nyelvű mozicsatornák is mennek a lakásban. A fickó, aki beszerelte azt mesélte, pakisztáni, noha 4 generáció óta élnek Bahrein-ben, ő is itt született. (ezt roppant érdekesnek találtam)

Azóta a tévét bámulván azt vettük észre, rengeteg magyar lehet errefelé, mert a Dubai tv-n tegnap egy magyar szakácssrác mutatott be egy gyümölcskrém levest (az akcentus félreismerhetetlen) ma reggel pedig Magyarországról volt egy rövid bemutató kisfilm. 

A jószándék?

Ma sportrendezvényre készültek délutánra a tornateremben, ami közvetlen a zenetermek mellett van.
Ez okból próbálgatták a mikrofonokat.
Emiatt akadt ki az egyik - hegedűórán bénázó levő - gyerekére váró anyuka, hogy így nem lehet figyelnie a gyerekeknek az órán,
emiatt kezdett örjöngeni,
emiatt kezdett hangos telefonálgatásba és szidalmazásba...
Én pedig őmiatta nem tudtam rendesen tanítani.

Tudtátok, hogy...? Öö...

Tevetejet, valaki?

Srácok, ha szeretnétek egy kis teve tejet, mondjuk 1,5 kilónyit, akkor csak szóljatok, vagy hívjátok a képen látható számot!

Amúgy a király teveparkjában, ahol kb 600 teve él, szintén adnak tejet. Ott ingyen. Csak reggel 5-kor kell megjelenni, leadni az bahreini igazoló kártyádat, és két és fél óra mulva már osztják is a tejet. 

Állítólag tápértékben rendkívül gazdag. 

Még nem volt benne részünk. 

Ima idején

Etióp étterem

Eredeti etióp étteremben eddig Londonban voltunk, s most Manamában, Bahrein fővárosában is felfedeztünk egyet.
Bármit kérsz, azt erre a hatalmas 'kenyérre' szedik ki, abból kell kanalat formázni. Maga az evőeszköz a köret egyúttal. Ötletes, már amennyiben nem bánod, hogy kézzel kell enni.
Szerintem nagyon ízletes, de idő, amíg megszokja az ember, hogy mennyire savanyú a kenyér. Palacsinta jellegű és tele van buborékkal. Ahogy olvastam, az derült ki, hogy liszt, víz és só van benne, ám 3-4 napig erjesztik, ettől olyan savanyú.
(A személyzet is etióp volt, s fogalmunk sem volt, mit rendelünk, mert nem beszéltünk egy nyelven. Nem is erőltettük a beszélgetést, mert a kérdésekre a választ amúgy sem értettük.
-van leves?
-igen.
-milyen leves van?
-nem.
Pedig nagyon aranyosak, kedvesek voltak, kár hogy nem tudtunk beszélgetni.)

Fúj a szél

Ez a tény ugyebár önmagában nem nagy ügy, hogy fúj a szél, de ha hozzáképzeled, hogy a sivatagban lakunk, akkor belátható problémákkal küzdünk:
Homok, vagyis por mindenütt.
A kanapét por lepi el, a székeket por lepi, a növényeket, a tévét, az autót a garázsban, a hangszertokokat, a cipőket a szekrényben, a gyümölcsöket az étkezőasztalon. Szóval mindent bevon a finom por.

Mindezt az eredményt egyetlen éjszaka alatt. ÁÁÁhhhhhHHHH!!!!

A slusszkulcson vettem észre reggel, amit előző este helyeztem a szekrényre, hogy úgy néz ki, mint amihez hónapok óta nem nyúltak volna. És akkor (ma reggel, 6-kor) raktam össze a kis agyammal, hogy este óta nagyon fúj a szél és még mindig.

Az utakon hófúvás szerű jelenséget látni folyamatosan, és akkorát lök az autón a szél, hogy kapaszkodni kell a kormányba.

Kérdés: mikor takarítsak? és minek?

Ettől kevésbé már csak az augusztus végét várom, mikor a páratartalom 80% körüli, és a hőmérséklet 45 fok. jajj.

Nem szeretem, NEM ÉS NEM!

Néha kapok új növendékeket. Az esetek többségében meg kell küzdenem az előző zongoratanár szellemével, akik mintha a gyerekek száján keresztül vonnák kétségbe az én módszereimet, s nem hagynák, hogy például:
- új darabokat tanuljunk (semmi magabiztosság, hisz instrukció - az új darabot illetően - a korábbi tanártól nincs)
- új jelzéseket használjunk ("Nem így volt a  Ms/Mr BlaBla-nál")
- bizonyos jelzéseket NE használjunk ("Ms/Mr BlaBla mindig hagyta, hogy beírjam az összes hang nevét")
- megfelelő kéztartást alkalmazzunk (ennél általában néma csönd van, mert soha nem hallottak még a kéztartásról, mint olyan)
ésatöbbiésatöbbi...

Mindezek tetejébe még jönnek a főnökösködő anyukák undok, csöppet sem inspiráló megjegyzései, korábbi szokásai.
A legújabb, legrosszabb egy olasz anyuka, aki nem átall az icipici termemben maradni a lánya óráján, majd telefonálásba kezdeni, s csak a hitetlenkedő pillantásom okán kapcsolni, hogy KÍVÜL TÁGASABB!

Talpra Japán!

Bahreinben vettem a szalagot. Egy japán boltban.

Miért van nekik ilyen?? 

Nem értem az egészet.